Belga kapcsolat 2007-2008

Belgiumi beszámoló

2008.április 18-27.

Még soha nem jelentkeztem az iskola cserediák programjára. Már 9-ben is hallottunk róla, hogy ilyen van, ám akkoriban számunkra ez annyit jelentett, hogy egy szünettel később tudtunk csak ebédelni.

Aztán eltelt a nyár, jött egy híres évnyitó és elkezdődött a tanítás. Pár nappal később az osztályfőnököm elmondta, hogy az iskolánknak Európa szerte számos külföldi iskolával van kapcsolata, és aki szeret utazni, ismerkedni, és a nyelvórákat kamatoztatni, annak a legjobb lehetőség a csereprogramra való jelentkezés. A rövid ismertető alapján hamar magamra ismertem, és azonnal jeleztem osztályfőnököm felé, hogy engem ez érdekelne.

Teltek-múltak a szürke hétköznapok és hamarosan kiderült, hogy belga diákcseréről lenne szó. Belgium... Még sosem jártam Nyugat-Európában, úgyhogy lényegében mindegy volt hova megyünk a lényeget számomra az jelentette, hogy utazhassak, láthassak és megismerhessek más országokat, más kultúrát és más gondolkodásmódokat.

December, Január, Február, Március, Március 12-18. A belgák Magyarországon. Tanulságos, izgalmas, élménydús, stresszes, fárasztó hat nap volt. A rengeteg program közül jó néhányon én is részt vettem. Ismét rájöttem, hogy szép városban, szép országban lakunk. Akármennyire élveztük ezt a hat napot, legtöbbünknek egy kicsit fellélegzés is volt, amikor hazamentek. Én személy szerint leginkább a rengeteg szervezésben és variálásban fáradtam el, annak ellenére, hogy egy rugalmas, intelligens bogarat fogadtam. (a bogár szó, az adott magyar diák belga diákját jelentette, ezt a becenevet adtuk nekik. Pár nappal elmenésük után már éreztük az iskolamentes, szórakozással teli napok hiányát és lassan-lassan kezdtük felfogni, hogy a java még csak most jön. 3 hét múlva utazunk!!!!!!

Gyorsan eljött eddigi életem egyik legmeghatározóbb élményének kezdete...

Április 18. Mi magyarok ellentétben a belgákkal 10 napot tölthettünk Belgiumban és nem kis túlzással állíthatom, hogy „EMBERTELEN JÓ" volt. Mivel családoknál laktunk, az országnak sikerült megismernünk minden arcát, ami valószínűleg egyszerű turistaként nem adatott volna meg.

Belgiumban számunkra soha nem látott jólétet találtunk. Gyönyörű, tágas otthonok, drága autók és ruhák. Ám ennek a nagy gazdagságnak vannak megdöbbentő pontjai. Nem fűtenek. Mire hazajöttünk Belgiumból majdnem mindnyájan betegek lettünk, annak ellenére, hogy keveset tartózkodtunk a lakásokban. Nem fürdenek. Ez nagyon „új" volt nekem. Volt olyan magyar diák, akit minden este szertartásszerűen az egész család megbámult, hogy „már megint volt képe elmenni zuhanyozni!" Ez a „szokás" viszont a tudatos energiaspórolás miatt van, ami a természetvédelmet szolgálja. Ide tartozik az árammal való hihetetlen mértékű takarékoskodás. Ha lemegy a Nap, lehet menni aludni. Az én „bogaram" nappalijában 1, azaz 1 darab spotlámpa világított esténként, ami pont annyira volt elég, hogy ne essek át a dohányzó asztalon. Az ízlelőbimbóik pedig impotensek. A magyar konyha rendkívül fűszeres, ők viszont még a sót is gyakran „kifelejtik". Mindazonáltal teljesen felszabadult szabad és stresszmentes az életük.

A belga kultúra megismerése mellett, egy kicsit sor kerülhetett a finn fiatalság megismerése is, ugyanis a magyarokkal egy időben a belgiumi iskola (Waregem) finn cserediákokat is fogadott. Hát ez egy sokkal elvontabb, számunkra sokkal távolibb társaság volt, akikkel mi nehezen találtuk meg a közös hangot.

A 10 nap programja városnézést, családi (egyéni) programok mellett egy sok munkát, „projekt work"-ot is tartalmazott. Ez azt jelentette, hogy kis csapatokban különböző feladatokat kaptunk, amiket a hét során csütörtökig teljesíteni kellett. Meg volt adva a téma és a csoportoknak gyűjteni, kutatni kellett az Interneten, és a megbeszélt időpontokra el kellett menni, ahol szintén az adott témában faggattuk a dolgozókat. Csütörtökre pedig sor kerülhetett egymás prezentációinak a megtekintésére (Power Point segítségével). A téma a jólét volt, azon belül a fizikai, mentális, és szociális jólét elsősorban Waregemben aztán Vasaban(innen jöttek a finnek) és Budapesten. Az én csoportomnak a fizikai jólétet kellett kutatni. Volt 3 - előre a belga szervezők által megbeszélt-időpontunk, ahol meg kellett jelennünk. Elmentünk az iskola testnevelés tanárához, aztán a polgármesteri hivatal közlekedési osztályára, végül a város drog prevenciós központjába!! Ezen kívül még kérdőívünk is volt, amit az utcán kellett kitöltenünk a járókelők válaszaival. Ez volt a legérdekesebb rész. Akárkit állítottunk meg, akár fiatal diák, akár 80 éves bottal járó, idős bácsi, MINDENKI BESZÉLT ANGOLUL. Ahogy valakihez odamentünk, mindenki készségesen mosolygott, és már mondta is a választ. Segítőkészek voltak. Én magamról is tudom, hogy ha megállítanak a Nyugati aluljáróban, talán rá nézek a szerencsétlenre, de biztos, hogy azt mondom; „Nem érek rá, sajnálom!" Ez hiba. De a legrosszabb, hogy ha nálunk valakihez odamennek az utcán, az illető rögtön azt hiszi, hogy zaklatni akarják, ki akarják rabolni, vagy koldulni akarnak. Erre persze legtöbbünknek meg van az oka, de ez már egy másik téma. Borzasztó. Hát egy cseppet elkalandoztam, de kanyarodjunk csak vissza a tiszta, gyönyörű, barátságos Belgiumba, ahol a kis magyar csapat éppen elindult, hogy felfedezze Belgium 5 látványosságát.

Brüsszel, Bruge, Gent, Antwerpen és az Északi-tenger partja. Ezek közül egyedül Antwerpen maradt ki, de a többi 4 kárpótolt miatta.

Elsősorban Bruget (ejtsd: brűzs) emelném ki, ami egy középkori skanzen volt. Az egész város. Valami elképesztő. Én ilyen helyen még életemben nem jártam. Csak annyit mondok, hogy estére megfájdult a nyakam. Később rájöttem, hogy Bruge-ben annyit néztem ide-oda, hogy a végére egész egyszerűen „belefájdultam". Csodálatos város.

Brüsszel óvárosa már jóval kisebb, de hasonlóan gyönyörű volt. Előtte az Atomiumot tekintettük meg, amely egy kilenc gömbből álló építmény (acélból) és a vas kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. Lenyűgöző volt.

Gentre a 3 gigászi bazilika és a rengeteg üzlete miatt emlékezünk.

A tengerpartra pedig a rettenetesen hideg északi tengervíz miatt.

Az igazat megvallva nagyon könnyű hozzászokni ehhez az életvitelhez. Városnézés, shopping, és este szórakozás. Hát remélem az olvasó érti a célzást és megvan az a bizonyos háttérismerete, hogy a belga sörök a világon a legfinomabbak és a legerősebbek......

Hihetetlenül jó életünk volt Belgiumban, amire még rárakott egy nagy lapáttal, hogy mi magyarok habár 1 iskolából jöttünk nem ismertük egymást, de ez alatt a 10 nap alatt, nagyon jóba lettünk. Hát erre is jó. Végül, de nem utolsó sorban az angol (ritkábban a francia) nyelv gyakorlása, ami nagyon élvezetes volt számomra. Én nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a csereprogramban, és mindenkit buzdítanék, hogy ne tegye, hiszen én, és a többi 10 „belgás" szeretne más országokba is elutazni a jövőben, minden évben szeretnénk a „belgás" jelzőt más népre változtatni! Nagyon élveztem, sokat nevettem, szépeket láttam. Hihetetlenül jó volt.

Szegi Péter 10.c
2008. április. 18-27

Belgium

We travelled to Belgium on 18 April 2008. The journey was a little bit complicated due to the fact that the turbine of the airplane hit a bird during the take off, so we had to wait for another airplane. We were delayed about 2-3 hours. It wasn't a nice beginning but it came better.

On the first night I got to know my host family, we talked a lot about Budapest. I really liked my „host mother", I talked a lot with her.

The next day our hosts showed us Waregem, the beautiful big and park and the little shopping street.

On the first Sunday we visited Ooestende, a city next to the see. The guys of Belgium organised it by themselves. It was a good idea of them, we all liked it, and the see looked like the Mediterranean see, the beach was sandy.

On Monday we held the presentation that we made about our country. This day we met the Finnish group and they also held a presentation. We got to know the school, and after it we went to an adventure in Waregem to discover it better.

During this Belgian week we had to work on projects about different big questions of the 21st century. My group had to solve problems of polluting Gent. That's why we went to this city on Thursday. We travelled there by rail because the Belgian railway system is very modern, nice and the trains go frequently, however inside the city we used bikes. It was a little bit dangerous, because the wheel of the bike was very narrow and sometimes it went between the cobble stones (that covered the roads in the middle of Gent) and when a tram and a car came to next to me I was afraid but there was no problem about it. And it was also fun, I hadn't ridden a bike for years. The other groups weren't as lucky as us, because they stayed in Waregem. When we came back the school after the trip we had a volleyball tournament. We laughed a lot about how clumsy some people were, and we can also got in contact with the Finnish students.

Wednesday we went to Brussels. We took a trip first to the Atomium and then we separated into groups again, and the Belgians showed us to the famous places in Brussels. After this day we were very tired, and it was raining as well.

On Thursday every group introduced the presentations (they were about environmental polluting, recycling etc.)

On Friday we went to the cosy Brughe. It is an old historical city with lovely baroque streets. We loved it very much.

On Saturday I went to Antwerp with my host family, it's a big international city, „the city of Belgian fashion" they said. During the night we went to a local party, there was every kind of music and it was for our farewell, it was a good end to this hardworking week.

Sunday we said goodbye to the Belgians and we can just hope we can see each other again.

Fehér Alexandra